AquaCity Vízicsúszda és Élménypark:
A festői szépségű Gébárti –tó partján az újonnan épített fedett termálfürdő mellett található a páratlan élményeket, önfeledt szórakozást kínáló vízi vidámpark Közép-Európa egyik legnagyobb és egyúttal a Dunántúl egyetlen aquaparkja.
A 7,5 hektáros nagyságú területen több mint 6000 m² vízfelület található. Hullámmedence, bébi- és gyermekmedence, 3 db jacuzzi medence, ugrómedence, strandmedence és 300 m hosszú lassúfolyó áll a fürdőzni vágyók rendelkezésére.
A létesítmény igazi attrakciója a 18 db csúszda. A felnőttek részére 13 db (egyenként 54-120 m hosszú) óriáscsúszda épült.

Gébárti-tó:
Terület: 31 ha.
Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa.
Napijegy-vásárlási lehetőség: a tóparti halőrházban.
Elvihető nemes halak száma: 5 db.
Elvihető egyéb halak mennyisége: 5 kg.
Nappali horgászati lehetőség: 4-23 h.
Saját csónak használható.

A vízparton kemping található. A tó északi részén strandolási lehetőség van.

Plébániatemplom:
A XVIII. század közepén épült, barokk stílusban. Építészmestere feltehetően Tietharth József volt. A hatalmas kéttornyos templom tornyai az 1826-os tűzvész utáni helyreállítás formáit őrzik. A belső falakat Johann Cimbal freskói díszítik, az 1760-as években készültek. Értékes a mellékoltáron található XVII. Századból származó Szentháromság szobor és a XVIII. században faragott Szent Flórián szobor áll. A templom mellett található a Deák tér, mely városunk egykori központjának számított. A tér közepén áll Deák Ferenc szobra: az első emlékmű, amit halála után emeltek a „haza bölcse” tiszteletére.

Göcseji Múzeum:
A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán ( Kazinczy tér 1.) először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át. 1969-ben kapta meg a múzeum a városi tanács nagyon rossz állapotú székházát ( Batthyány u. 2.), amely 1892-ben bérház céljára épült. A felújítás 1973-ban befejeződött, ekkor nyíltak meg új időszaki kiállításai, s szeptember 23-án az épület előtt felavatták Gönczi Ferenc, Göcsej legjelentősebb kutatójának szobrát.
Jelentős a múzeum néprajzi gyűjteménye, amely elsősorban Göcsej és Hetés népi életének, népművészetének állít emléket. Az utóbbi időben gazdagodott a múzeum értékes helytörténeti és képzőművészeti anyagokkal is. Itt állították ki a zalai születésű szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond 100 alkotásából álló hagyatékát is. A múzeum épülete egykor a városi tanács székháza volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy e házban alakult meg a Tanácsköztársaság zalaegerszegi direktóriuma.

Göcsej Falumúzeum:
Zalaegerszeg északnyugati határában, a Zala folyó holt ága partján, füves, ligetes környezetben kapott otthont Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum. Ebben a regionális szabadtéri múzeumban egy közel 50 eredeti épületből álló, parasztportákra osztott kis falut rekonstruáltak. Ezek az épületek a Zala megyei Göcsej és peremvidéke jellegzetes népi építkezését, az építési technikákat és módokat szemléltetik, az épületek berendezése pedig a térség múlt század végi paraszti lakáskultúráját mutatja be.
A szabadtéri múzeum területén található a Finnugor Nemzeti Park, ami nyelvszomszédaink házait, kultúráját hivatott bemutatni.

Magyar Olajipari Múzeum:
Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeum szomszédságában lévő, 30.000 m2 területű állandó szabadtéri kiállításában a szénhidrogénipar (bányászat, feldolgozás, szállítás) műszaki emlékeivel, állandó kiállító termeiben az iparág technológiai folyamataival, történetével ismerkedhet meg a látogató. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrait láthatjuk.

Volt Vármegyeház:
1730-1732 között épült, barokk stílusban. Az épület tervezője Allio Ferenc bécsi építész volt. Valaha e területen állt a végvár. E falak között mondta el Deák Ferenc a közteherviselésről szóló híres beszédet.

Kézművesek Háza:
A Gébárti-tó déli partján álló épület külső és belső megjelenésében a népi építészet forma- és anyagvilágát idézi. Az alkotóházban csoportokat és egyéni érdeklődőket egyaránt fogadnak a népi kézművesség hagyományainak bemutatására: ékszerek készítése, népi szabászat, korongozás, szövés, nemezelés. • A ház udvarán működő kovácsműhely található. A szép természeti környezet ad otthont a modern művészeti irányzatokat képviselő Gébárti szobor-parknak is.

TV-torony:
Az antennarendszerével 100, enélkül 73 méter magas torony 1975-ben épült. A 60 méter magasan lévő presszóba lift szállítja fel az érdeklődőket, a körpresszó alatt kilátóterasz van.
A bazitai-tető legmagasabb dombján álló adótoronyból szép időben a Balatonig, továbbá az Alpok vonulatáig is el lehet látni. Felülről szép a város is, de talán még szebb a Göcsej göcsörtös, dimbes-dombos vidéke.
Már az 1930-as években is állt itt egy fából ácsolt kilátó, mellette szánkópálya működött. A II. világháborúban ezek tönkrementek.
Külön látványosság, és a bátorság próbájaként le lehet ugrani a toronyból, hogy szabadeséssel, majd a végén fékezve érkezzünk meg a 60 méteres magasságból.

Városi Hangverseny és Kiállítóterem:
Az eklektikus stílusú Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, az egykori zsinagóga, 1904-ben Stern József építész tervei alapján készült.
A román és keleti stíluselemeket ötvözõ zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentõsebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századeleji városképbõl.
A II. világháború után vallási funkcióját elveszítette. Felújítása óta hangverseny-és kiállítóteremként szolgálja a közönséget. Képzõmûvészeti tárlatoknak, nívós könnyû- és komolyzenei koncerteknek, esküvõi szertartásoknak ad otthont.

Barokk toronyóra:
Kosztolányi tér
A Hevesi Sándor Színház előtti téren egy igazi különlegesség, a „Földönjáró toronyóra” található. A Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának felállítási munkálatai 2005 szeptemberében fejeződtek be. A közel 200 éves óraszerkezet Európában egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható. A gépezet Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy 3 méter 10 centiméter széles üvegkalitkába került, míg a súlyok és ellensúlyok - jól láthatóan - egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá. Ott működik, és zenél is, hangot ad minden negyedórában, és elkongatja az órák számát is, nem haranggal persze, csak kis harangjátékkal.

Alsóerdő: Azáleás –völgy:
Az Azaleás-völgy a zalaegerszegi Alsóerdő botanikailag védett területe.
A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált.
A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják.
Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe).
Az Azáleás-völgy mellett Kígyó-, illetve Róka-völgynek nevezett 24 hektáros területen még számos betelepített fafajta ad arborétum jelleget a vidéknek.
Bejelentkezés után szabadon látogatható.

Zalaegerszegi Jégcsarnok:
Stadion út 3/A
A 2700 négyzetméter alapterületű épületben 1800 négyzetmétert tesz ki a jégfelület, míg a nézőtér egyidejűleg 500 fő befogadására kínál lehetőséget. Helyet kapott az épületben négy sportöltöző, kondicionálóterem, büfé és korcsolyakölcsönző is.
Nyitva tartás:
Hétfő és Péntek: 18:00 - 21:15.
Szombat: 14:00 - 17:15, 17:30 - 20:45.
Vasárnap: 16:00 - 19:15.
Árak:
Hétköznap: alkalmanként (3 óra): 800 Ft.
Családjegy (2 felnőtt, 3 gyermek) alkalmanként (3 óra): 2400 Ft.
Csoportos jegy előre bejelentkezve (20 fő felett) alkalmanként (3 óra): 600 Ft/fő.
Hétvégén: 800 Ft.
Bérletek: 12 alkalomra szóló felnőtt bérlet: 8000 Ft; Diákbérlet 10 alkalomra szóló: 7000 Ft.

Városi Sportcsarnok:
Stadion út 3
Aktív pihenés, sport tulajdonságai: Sport és aktív pihenés helyszíne, Edzőterem, fitneszklub, Sportprogram-szervező és/vagy -szolgáltató
Űzhető sportok: Labdarúgás, Kézi-, röp-, kosárlabda, Tenisz, Tollaslabda

Városi Labdarúgó Stadion (ZTE):
Október 6 tér 16
Zalaegerszegen 1912-ben mutatkozott be a futball játék, amikor egy helyi, alkalmi csapat Vasvár ellen mérkőzött és a feljegyzések szerint 4:2 arányban vesztett.

A zalaegerszegi kereskedők önképző egylete által verbuvált ifjú játékosok csátrornyai ellenfelükkel szemben minimális egy góllal (2:1) maradtak alul. Az eredménytelenül végződött kísérletezések nem vették el a fiatalok kedvét, s az iparos segédek, diákok egyre többen kergették a labdát és alkalmi mérkőzések sorát játszották a Vizsla téren. A háború azonban könyörtelenül félbeszakította a tehetséges sportolók tudásának kibontakozását. 1920-ban a város kisiparosai, munkásai legrátermettebbjeiből Vadász József szervező munkájának eredményeként egy szakosztállyal alakult meg a Zalaegerszegi Torna Egylet. Az alapítók a fekete-fehér színeket választották és létesítmény valamint alapszabály nélkül működtek. Ebben az időben a Mike fivérek, Varga, Nemes, a Nagy testvérek, Gombás, Kertész Jenő, Kertész Ödön, Zsömbölyi Sándor, Horváth, Polancz, Farkas, Barta István, Hoffmann, Kerkai István, Szabó, Toriszai, Schmidt, Löwi Géza, Dóczi, Borsod, Schwartz, Börcz, Lang István, Németh István, Farkas Lajos, Szűcs Imre, Vadázs József és még többen sok emlékezetes sikerrel örvendeztették meg a sportbarátokat.

Városi Strandfürdő és Fedett uszoda:
Mártírok útja 78.
- Úszás, fürdőzés, zuhany, öltözőszekrény, hajszárítás
- Nedves gőz-kamra / medencetér
- Szaunák
- Esti úszás főiskolásoknak, cégeknek, vállalkozóknak
- Gyógyúszás 18 év alattiaknak TB támogatással
- Iskolai testnevelés órák hétköznap órarend szerint
- Egyéni úszásoktatás képzett oktatókkal folyamatosan
- Hydrobic (vízi-gimnasztika és légzésgyakorlatok) oktatás főiskolásoknak és érdeklődőknek
- Esetenként búvártanfolyam szakképzett oktatóval alapismeretek (merülés tengeren)

Hevesi Sándor Színház:
Kosztolányi Dezső tér 3
Színházunk épületét, művelődési, kulturális és művészeti rendezvények céljára, az 1950-es évek végén kezdték építeni egy mocsaras-ingoványos területen, az országban először alkalmazott technikával, kútalapozással, a kor építészeti "divatjának" megfelelően, úgynevezett szocreál stílusban.
A zsinórpadlással ellátott, 618 fő befogadóképességű, erkéllyel is rendelkező Szakszervezetek Zalaegerszegi Munkásotthona néven 1962. január 28-án Katona József Bánk bán című drámájával nyitotta meg kapuit. 1966-tól 1980-ig Megyei Művelődési Központ néven működött.
Az épület színházi funkciókra való teljes átépítését 1980-ban kezdték el Vajda Ferenc szcenikai főmérnök vezetésével a budapesti Középülettervező Intézet tervei alapján, s a Hevesi Sándor Színház 1983. október 11-én vette végleges birtokba Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájával.
Az 1999. és a 2000. években alakították át a nézőteret a mai formájára a König és Wágner építész Stúdió tervei alapján. Jelenleg 402 férőhelyes nagyteremmel, mobil nézőterű stúdióval, próbateremmel rendelkezik az épület. A nézőtéri büfében és az emeleti előtérben különböző fogadások, bemutatók, kiállítások lebonyolítására is lehetőség van.